címlap • felhasználói feltételek
A húgyúti fertőzés egy olyan kórállapot, amelyet a kiválasztó szervrendszer egyes részeinek gyulladása jellemez. Az alsó húgyutakat érintő fertőzés esetén a betegség megnevezése lehet húgyhólyag-gyulladás (cystitis) vagy húgyvezeték-gyulladás, a felső húgyutak fertőzése esetén vesemedence-gyulladás vagy vesegyulladás (pyelonephritis). Általánosságban a fertőzés az alsó húgyutak felől terjed a felső húgyutakra (,,felszálló,,), de ritkábban - elsősorban újszülöttek és csecsemők esetén - a kórokozók a véráram felől is megtámadhatják a húgyutakat. Az alsó húgyutak fertőzésének tünetei a gyakori vizelési inger vagy vizelés, vizeléskor jelentkező égő fájdalom, bűzös vagy zavaros vizelet, míg a vesemedence és a vese gyulladásának tünetei az előzőek mellett a láz és alhasi fájdalom. Nagyon fiatal vagy idős betegek esetén a tünetek nem mindig egyértelműek. Bár a húgyutakba kerülő szinte valamennyi mikroba okozhat fertőzést, az esetek többségében mégis a székletben, bélflórában élő baktériumok (mint pl. Escherichia coli) okozzák, míg az egyéb baktériumok, vírusok vagy gombák szerepe kevésbé jelentős. A húgyúti fertőzés lényegesen gyakrabban fordul elő a nők, mint a férfiak között, a nők fele élete során legalább egyszer tapasztal húgyúti fertőzést. Gyakoriak a visszatérő fertőzések is. A kockázati tényezők közé tartozik a női anatómia (rövidebb húgyvezeték), a nemi élet, a családon belül korábbi megbetegedés, a vesekő vagy más húgyúti elzáródás, az immunrendszert gyengítő krónikus betegségek, a hólyagkatéterezés vagy hólyagtükrözés. A vesegyulladás általában a hólyaggyulladást követi, de bekövetkezhet a véráram felől érkező fertőzés esetén is. Fiatal, egészséges nők esetén a betegséget a tünetek alapján diagnosztizálják. A nem egyértelmű, nem-specifikus tünetek esetén a diagnózist megnehezíti, hogy a húgyutakban jelen lehetnek a baktériumok anélkül, hogy fertőzést okoznának. Bonyolult esetben vagy a kezelés sikertelensége esetén - gyermekkorban egyértelműnek látszó tünetek esetén is - érdemes vizeletvizsgálatot végezni. A gyakori visszatérő fertőzésektől szenvedők esetében a folyamatos, kis dózisú antibiotikum szedése megelőzheti a fertőzést. Egyszerűbb esetekben a húgyúti fertőzés könnyen kezelhető antibiotikumokkal, bár egyre gyakoribb a fertőzés kezelésére használt antibiotikumokkal szembeni rezisztencia. Bonyolultabb esetekben hosszabb antibiotikumos kúrára vagy intravénásan adagolt antibiotikumokra lehet szükség. Amennyiben a tünetek a kezelés megkezdésétől számított két-három napon belül nem múlnak el, további diagnosztikai vizsgálat szükséges. Nőknél a húgyúti fertőzés a bakteriális eredetű fertőzések leggyakoribb formája, a nők 10%-ánál évente egyszer kialakul. forrás: wikipedia