címlap • felhasználói feltételek
Agyhártya- és agyvelőgyulladás Gyerekeknél a leggyakoribb szövődmény az agyhártyagyulladás (aszeptikus meningitis). Az esetek 3-15%-ában az agyhártyagyulladás erős tünetekkel jár, habár csak az esetek felében jelentkezik gyulladásos elváltozás az agy-gerincvelői folyadékban. Fej-, vagy nyakfájásban, fényérzékenységben, tarkómerevségben nyilvánul meg. Megjelenésének ideje a nyálmirigyek gyulladása előtti egy héttől a nyálmirigyek gyulladásának kezdetétől számított harmadik hétig változik, de elszigetelten is jelentkezhet. Az agyvelőgyulladás ennél ritkább. Ez szédüléssel, hányással, és neurológiai tünetekkel, például bénulással jelentkezik. Néha féloldali bénulás, vagy vízfejűség marad vissza. Hallásvesztés: 10 ezer fertőzés közül egyben belső fül eredetű hallásvesztés jelentkezik, többnyire fél-, vagy kétoldali siketség formájában. A mumpsz a leggyakoribb féloldali siketséget okozó betegség. A kisgyerekek szülei észre sem veszik, ezért az orvosok hallásvizsgálatot javasolnak. A kétoldali siketség bekövetkezte esetén a gyerek már más gondozást, nevelést igényel. Egyéb komplikációk: A mumpsz a fertőzött fiúkban és férfiakban az estek 30%-ában a herét is megbetegíti. Ez abban nyilvánul meg, hogy a betegség első hete után újra megnő a láz, az egyik, néha mindkét here feldagad és fáj. Az érintettek 13%-ában a termékenység zavart szenved. Ritkább a hasnyálmirigy, a petefészkek, a pajzsmirigy, az írisz, a szívizom, az ízületek, vagy a vesék gyulladása, a központi idegrendszer krónikus megbetegedése. Halálesetekről nem tudunk. Az orvostudomány a jelen állása szerint nem lát összefüggést a mumpsz és a cukorbetegség között. A terhesség első harmadában megjelenő mumpsz vetélést, vagy fejlődési rendellenességeket okozhat. Nem ismert jellegzetes minta ezekben a rendellenességekben.